Hagyományos kultúrnövény modern lehetőségekkel
A vadon gyűjtéstől a precíziós ültetvényekig: a magyar csipkebogyó-termesztés új korszakba lépett. A Leányváron tartott szakmai napon az szakértők egyetértettek abban, hogy a támogató politikáknak és a technológiai fejlődésnek köszönhetően a csipkebogyó a magyar gyógynövényszektor egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált.
2025. november 12-én a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács a Nemzeti Agrárkamarával közösen szervezte meg a Csipkebogyó Szakmai Napot. A rendezvény egy történelmi változásra hívta fel a figyelmet: tanúi vagyunk annak, hogyan kerül rendszeres termesztésbe legszélesebb körben gyűjtött vadon termő gyógynövényünk. A piaci kereslet stabil, mivel a kozmetikai, élelmiszer- és gyógyszeripar folyamatosan igényli a kiváló minőségű alapanyagokat. A támogatási rendszereknek köszönhetően a termesztési terület az elmúlt évtizedben néhány száz hektárról 5600 hektárra ugrott, amelynek nagy része ökológiai gazdálkodás alatt áll.
A szakmai napon a résztvevők nemcsak az elméleti háttérről és a nemesítés történetéről tanulhattak, hanem a gyakorlati megvalósításba is betekintést nyerhettek a Herbafarm Kft. példáján keresztül. A rendezvény középpontjában az egységes árualapok megteremtése állt, konzisztens minőséggel, ami elengedhetetlen a nemzetközi versenyképességhez.
Technológiai innováció és az új 'Fertődi parázs' fajta
A magyarországi rózsatermesztés története a 18. századra nyúlik vissza, de a modern követelmények új nemesítési célokat tűztek ki. A szakmai nap egyik legfontosabb bejelentése a MATE Fertődi Kutatóállomáson szelektált és 2025-ben bejegyzett 'Fertődi parázs' fajta bemutatása volt. Ez az új termő csipkebogyó több szempontból is áttörést jelent:
Betakaríthatóság: Hajtásai gyakorlatilag tövisnélküliek, ami jelentősen megkönnyíti a művelést.
Ellenállóság: A nemesítés elsődleges célja a lisztharmat-tolerancia volt.
Tartalom: Kiemelkedő béta-karotin-tartalommal és magas gyümölcshús-aránnyal jellemezhető, cserjénkénti átlagos terméshozama 4–7 kg.
A technológiai optimalizálás kulcskérdés, mivel a magyar alapanyagoknak globális piaci szereplőkkel kell versenyezniük, ahol a csipkebogyó húsa gyakran csupán az olajsajtolás mellékterméke. A költséghatékonyság gépesítéssel növelhető: Leányváron a résztvevők megtekinthették, hogyan lehet a szőlőszüretelő gépeket csipkebogyó betakarítására adaptálni, minimalizálva a munkaerőigényt.
Ökológiai értékteremtés és jövőbeli kilátások
A Herbafarm Kft. 150 hektáros ökológiai ültetvénye bizonyította, hogy a gazdasági haszon és a környezeti fenntarthatóság kéz a kézben jár. Erről az összetett ökológiai növénytermesztési gyakorlatról tartott részletes előadást Dr. Koczor Ádám, aki kiemelte, hogyan alakíthatják a szintvonalak mentén történő telepítés és a fajgazdag sorközi kultúrák az ültetvényt „parkszerű" élőhellyé. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a terület méhlegelőként és a beporzók menedékeként működjön, pozitív környezeti hatást gyakorolva az egész régióra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a növény kivételesen jól tűri a szárazságot, és öntözetlen területeken is stabil terméseket hoz.
